Az alábbi táblázat bemutatja a forint árfolyam alakulását a francia frankkal majd az euroval szemben 1953 óta. Ha nem is  abszolút  pontossággal, de a számok alsó és felső határai megbizhatóak. Egy valuta értékváltozását annak kereslete és kinálata határozza meg.
Egy gyenge valuta kedvező egy exportaló országnak, ugyanakkor egy erős valuta az importaló országnak elönyösebb. Természetesen ha az ország exportál úgy fizetőeszközének értéke növekszik a piacon, mert keresetté válik. Ezzel ellentétben az importálas a deviza értékcsökkenését vonja mazga után. A deviza árfolyamváltozásának előnye és hátránya is van, ami lényeges a vásárlóereje, a többi  lényegtelen.
2013-ban a Magyarok 8% -a minimálbérért dolgozik (73500 forint ami megfelel 250 euronak havonta 40 órás munkahéttel)
2013-ban a Franciak16%-a dolgozik minimálbérért (1430,22 euro bruttó amiből 1120 euro a netto fizetés havonta 35 óras munkahéttel számolva órabér 9,43 euro bruttó)
2016-ban Magyarország (111000 forint bruttó amiből 73815 forint a netto fizetés)
2016-ban Franciaország (1466,62 euro bruttó amiből 1143,72 euro a netto fizetés)
2019-ban Magyarország (149000 forint bruttó amiből 99085 forint a netto fizetés)
2019-ban Franciaország (1521,22 euro bruttó amiből 1171,34 euro a netto fizetés)

A bulgariai és luxemburgi fizetések kozott a kulombség 14-szeres!

Az emberek tobbségégének magyarorszagi ismeroseim kozulhavi fizetésuk nem haladja meg a 120-150 ezer forintot ami megkozelitoen 400-500 euro Ezzel ellentétben egy kasszaban dolgozo bolti alkalmazott havi jovedelme ritkan haladja meg a 80 ezer forintot 285 euro, ami megerositi azt a tényt, hogy a fizetések négyszer kevesebbek mint Franciaorszagban. Most hasonlitsuk ossze, hogy az arak is aranyosan négyszer alacsonyabbak mint a fizetések! Figyelem meglepetés kovetkezik!

Összefoglalva, az árak nem 75% -al alacsonyabbak, hanem átlagosan csak 30%-al, ami azt jelenti, hogy a Magyarok vásarlóereje  két és félszer gyengébb (75/30) mint Franciaorszagban.

Néhány mondat az ingatlanokról

A fizetések és az ingatlanok áraránya körülbelül megeggyezik a Franciaországbeli aránnyal, de a feltételek és  körülmények eltérőek.
Franciaországban Párizsban és a nagy városokban az ingatlan árak jelentősen megnőttek az eurora való átállás után, az árnövekedést indokolja még az ingatlan iránti  kereslet megnövekedése, mert az emberek a gazdasági helyzet bizonytalansága miatt inkább a falakba fektetik be pénzüket.
Magyarországon az ingatlan árak csökkentek, mert a  piaci kinálat sokkal nagyobb  mint a kereslet. A népesség száma 1980 óta 6%-al csökkent. A budapesti házak több mint  90% -nak alapos felújitásra lenne szüksége, mert sok szép épitészeti alkotás rejlik  a rárakodott szennyezödés alatt.
A emberek közül sokan nem értenek egyet a jelenlegi vezetés elveivel, és többen közülük  elhagyják az országot, de főleg a fiatalok távoznak  nagyobb számban magasabb fizetés és jobb megélhetés reményében. Az eladó ingatlanok száma növekszik, ezért az értékük esik. Egy 30 000 000 Ft (100 m²) értékü lakás megvételéhez 200 hónapi fizetésre van szükség. Tehát a valóságban ezek az árak nem is olyan alacsonyak. Körülbelül  az emberek 15%-a rendelkezik az árakkal arányos jövedelemmel. A lakosság  fentmaradó 85 %-a próbál  boldogulni ahogy tud napról napra több vagy kevesebb sikerrel.

Néhany gondolat az éttermekről

A rendszerváltás után ezen a területen volt a leglátványosabb az árak elrugaszkodása. 1981–ben egy teljes menű ára italt beleértve 30-35 forint volt (ami 5-6 franknak felelt meg és ami átszámitva 0,75- 0,90 euro). Ezzel szemben a  jelenlegi menük ára 15-25 euro.
Összehasonlitásképpen ; Franciaországban 1981 –ben egy menü  80 -120- frank volt (12-18 euro). Naplainkban Franciaországban ennek  a duplája  (30 euro).
Tehát hogy a menű ára arányban legyen a fizetésekkel egy  25 euros menünek a két és félszeresével kellene olcsóbb lenni, ami 10 euro (3000 forint) figyelembe véve, hogy az átlag árak 30% -al alacsonyabbak Magyarországon mint Franciaországban, de a fizetések 2,5 szeresen alacsonyabbak, tehát a magyarok vásárlóereje 2,5 szer gyengébb.